1.                   �b�ny – Kis�lyb�nya – Pisztr�ngos tavak

KIS�JB�NYA

A telep�l�s 11 km-re fekszik hossz�het�nyt�l. Egykor �n�ll� telep�l�s volt, ma �n�ll� falu.
Kis�jb�ny�t Franken k�rny�ki n�met telepesek alap�tott�k a 18. sz�zadban. Lak�i erd��rt�s �tj�n folytatt�k az �vegk�sz�t�st ez�rt is nevezt�k a falut Neuglash�tte-nek.
A ter�leten 1760 �s 1809 k�z�tt m�k�d�tt az �veghuta. A k�poln�t 1774-ben szentelt�k fel Szent M�rton tisztelet�re.
A falu �t hi�ny�ban az 1970-es �vekben elsorvadt, a n�met �slakoss�g elv�ndorolt, Hossz�het�nyben k�l�n utc�t �p�tettek. H�zaikat �d�l�k vett�k meg, f�k�nt v�rosiak �s k�lf�ldiek, akik szerencs�re �rzik a hagyom�nyos �p�t�szeti form�kat, �gy a telep�l�s ma is egy jellegzetes sv�b parasztfalu k�p�t mutatja. K�z�s �sszefog�ssal Koml� fel�l bek�t�utat �p�tettek.
A falu k�zpontj�ban �ll egy kis k�polna. El�tte turista pihen� asztalokkal, padokkal. Kedvelt kir�ndul�hely. A telep�l�sr�l b�rmely ir�nyba indulva �r�kig barangolhatunk az erd�ben.

�B�NYA

�b�nya a Keleti-Mecsek egyik K-Ny ir�ny� v�lgy�ben, a 6-os sz�m� f�k�zleked�si �tr�l Mecsekn�dasdn�l le�gaz� bek�t��t v�g�n tal�lhat� 170 f�s zs�ktelep�l�s.
N�metek (sv�bok) �ltal lakott, z�rt k�z�ss�g. �slakosai Altglash�tt�nek nevezt�k el, a r�gi �veghut�j�r�l. A sz�p, rendezett falunak csod�latos a fekv�se.
1236-os kir�lyi adom�nylev�llel II. Endre kir�lyunk adom�nyozta a p�csi p�sp�knek, Bertalannak. A n�met ajk� telepesek 1770 k�r�l �rkeztek ide Fulda k�rny�k�r�l. Magukkal hozt�k hagyom�nyaikat, kult�r�jukat, szok�saikat., foglalkoz�sukat (�llatteny�szt�s, erdei munk�k, k�zm�vess�g).
A telep�l�s ma is jellegzetes n�met �ramlatot mutat, a l�leksz�m�val is n�vekv� szorgalmas, �sszetart� lakoss�g�val. A feln�ttek d�nt� h�nyada a k�rnyez� v�rosokban tal�l munkalehet�s�get.
�b�nya nem pusztul� falu, �l, fejl�dik. A falu k�z�ss�ge �b�nya dinamikus fejleszt�s��rt miniszt�riumi kit�ntet�sben �s K�s K�roly-d�jban r�szes�lt. �lland� turistacsalogat�.
Teljes k�zigazgat�si ter�lete a Kelet-Mecsek T�jv�delmi K�rzetben tal�lhat� �s k�lter�let�nek legal�bb 90 %-a erd�.
A ter�letet t�bb turista�t keresztezi, a k�rnyez� hegyek a term�szetj�r� turist�k kedvelt kir�ndul�helyei. K�l�n�sen sz�pek a Stein-malomt�l Kis�jb�ny�ig h�z�d� �b�nyai-v�lgy kis v�zes�sei, melyeket a k�l�nb�z� kem�nys�g� k�zetekben a patak er�zi�s hat�sa alak�tott ki.
A v�lgyben tal�lhat� Csepeg�-szikla igazi l�tv�nyoss�g, mely a term�szetj�r�k gyakori tal�lkoz�helye. A ter�let n�v�ny- �s �llatfajokban gazdag, t�bb ritka faj term�-ill. �l�helye.
K�t domb k�z�tt a v�lgyben v�gigfut� patak partj�n �p�lt az egyutc�s falu. Kiemelked� �p�lete a k�z�pkori templom. �b�nya �lland� turistacsalogat�. Lehet itt kir�ndulni, vagy �ppen a neves fazekasok munk�iban gy�ny�rk�dni.
A 200 �ves Teimel fazekas dinasztia m�g �l� legh�resebb lesz�rmazottja Teimel J�zsef n�pm�v�sz. Csipk�zett sz�l�, v�sett disz�t�s� munk�it csal�di m�hely�ben k�sz�ti, z�mmel az itt megfordul� vend�gek, turist�k sz�m�ra.
A falunak egykor patakv�zzel t�pl�lt kis strandf�rd�je is volt, sajnos ez m�r nem m�k�dik.