R�ka V�r

A csendben �rdemes elgondolni azt, hogy r�gen milyen nagy �let, mozg�s volt itt, milyen sz�p, nagy v�r �llhatott e helyen, melynek tornyait m�r messzir�l lehetett l�tni.

Ma m�r az erd� visszak�vetelte azt, ami az �v�, �s sz�p lassan puszt�tja tov�bb a megmaradt falmaradv�nyokat.

Aki Mecsekn�dasd fel�l k�zel�t, a hegy l�b�n�l elolvashatja a R�ka-v�rr�l sz�l� ismertet� anyagot, ill. a k�zel�ben l�tja Sk�ciai Szent Margit keresztj�t.

A l�da nem szokv�nyos, kisebb a hagyom�nyosn�l, de apr�bb aj�nd�kok elf�rnek benne.
A v�rfalb�l kin�v� fa gy�kerei k�z�tt kell keresni.
F�nyk�pet mell�kelek, hogy k�nnyebb legyen megtal�lni.

R�KA-V�R LEGEND�JA

A n�phagyom�ny �s sz�mos t�rt�n�sz szerint itt sz�letett
Sk�ciai Szent Margit. Vasbord�j� Edmond, angol kir�ly hal�la ut�n (1016) k�t kisfi�t Szent Istv�n udvar�ba menek�tett�k. Az egyik�kh�z, Edwardhoz, els� magyar kir�lyunk feles�gal adta l�ny�t, �gnest, �s birtokot adom�nyozott neki.

Angli�ba val� visszat�r�s�kig, 1058-ig a R�ka-v�rban �lt a
csal�d, �s itt sz�letett 1045-ben Margit nev� l�nyuk.
Margit k�s�bb III. Malcolm, sk�t kir�ly feles�ge lett, �s sokat tett a sk�t �llam kialakit�s��rt �s a katolikus vall�s elterjeszt�s��rt. 1251-ben szentt� avatt�k.

1963-ban Papp L�szl� r�g�sz felderit� �sat�sokat v�gzett a
v�r ter�let�n.

Meg�llap�totta, hogy a mintegy 205 m hossz� �s maxim�lisan 36 m sz�les v�rudvart 3 m sz�les k�fal vette k�r�l.

Egy t�bbszintes torony, �s egy�b �p�letek maradv�nyait t�rt�k m�g fel. A v�r alaprajzi elrendez�s�b�l �s a ta-
l�lt cser�ped�ny t�red�kekb�l a r�g�sz a v�r �p�t�s�nek idej�t a 13. sz�zadra teszi, de nem z�rja ki a Szent Istv�n kori keletkez�s lehet�s�g�t.

A t�r�k id�kben val�sz�n�leg t�z puszt�totta el a v�rat.

Az 1937. �vi pr�bafelt�r�sok, s a k�s�bbi kutat�sok sor�n meglep�en nagym�ret� v�r nyomait tal�lt�k (400 m�ter
hossz�, 30-50 m�ter sz�les v�rudvar, egyes kutat�k bronzkori
vagy frank eredet�nek tartj�k).

A t�rt�n�szek szerint Vasbord�j� (Ironside) Edmundnak, az angolsz�szok kir�ly�nak hal�la ut�n Knut, d�n uralkod� foglalta el a tr�nt 1016-ban. Knut gyilkos sz�nd�kai el�l Edmund k�t fi�t Szent Istv�n udvar�ba menek�tett�k.
A kir�ly gondoskodott neveltet�s�kr�l, s birtokot is juttatott nekik.
Egy 1235-b�l val� okirat m�solata Terra Britanorum de
Nadashnak nevezi ezt a birtokot, melynek k�zep�n R�kav�r �ll. Az egyik herceg, Edmund kapta feles�g�l
Szent Istv�n l�ny�t, �got�t.

Ebb�l a h�zass�gb�l sz�letett �ll�t�lag R�ka-v�rban Sk�ciai Szent Margit, aki ill. Malcolm, sk�t kir�ly feles�ge lett.
T�bb alkalommal folyt felt�r�s a nagym�ret� romok k�z�tt.